Verseny vasárnap
Sziasztok!
Gondoltam, hogy illő lenne valami életjelet adni magunkról, így leírom, hogy én hol is tartok jelenleg a versenyünket illetően: az eddig bekülödött munkáknak már a nagyjával végeztem, egyet nem olvastam csak el, kettőhöz pedig még nincs kész a véleményem, felkerestem azokat az írókat, akik nyom nélkül eltűntek, valamint kihúztam a saját kis listámból azokat, akik lemondták a versenyt.
Részemről a héten már készen leszek, ha nagyon belehúzok. De hogy a többiek hol tartanak? Nem tudom, alig tudunk egymással beszélni, olyankor meg valahogy annyi minden más szóbakerül, hogy el is siklunk a dolog felett, de szerintem már ők is haladnak. Azért nem váratunk titeket karácsonyig. Annyit tudok, hogy Lenus már mindent elolvasott. Viszont öröm az ürömben: mindenki hosszú véleményre számíthat (tőlem biztosan), hiszen már szinte mindenkiét megírtam. =)
Nanó
Boldog Születésnapot Nanóka!<3 Egy különleges napra való tekintettel;-)
"Valahol mindig ott lobogtál
a Tejutak gomolygó vak csillagködében
Tested forró fénycsóvája
a mindenségből csak azért szakadt ki
hogy külön is ragyogjál
Valahol mindig ott lapultál."
Keszei István
„Az emberek számtalan olyan dolgot tűrnek el, amiről azt állítják, hogy képtelenek eltűrni." Ma is itt: vasárnap
 Sziasztok!
…és igen, ez volt az, amiért eddig nem volt elég fontos nekem az, hogy napi fél órát rászánjak az oldalra még akkor is, ha éppen alig van időm. Ez volt az oka annak, hogy inkább nem szorítottam be a lapot a napirendembe, és ezért van az is, hogy továbbra sem fog érdekelni, hányan jönnek, kik, vagy hogy esetleg hiányolnák a frisseinket, ha éppen úgy jön ki a lépés, hogy nem tudok semmit sem készíteni. Mert nem érdekelnek már a „fantomlátogatók”, akik csak jönnek mindig, de nem tudjuk, hogy miért. Természetesen tisztelet a kivételnek…
Őszinte legyek? Ha lett volna elég motiváció, akkor csináltam volna a lapszerkesztést tovább, akkor is, ha éjszakáznom kellett volna miatta, mert szerettem csinálni. De így felesleges munka, buta, hasztalan szórakozás csak az egész.
Mindegy, nem szeretnék gyerekes lenni, és rögtön az elején kiakadni, szerkesztek tovább, mert szeretem csinálni… és mert most bőven van rá időm. Magam miatt, mert nem fogom feladni.
„Én tényleg nem tudom már,
hogy mi is ütött belém,
de angyalszárnyak helyett
a poklot dobják elém…”
/Nanó: Mosolygok/
„Lelkiismereted méri önzésed öszinteségét. Hallgasd figyelmesen.” Nanó visszatér #2
 Sziasztok!
Most, hogy elkezdődött az iskola nagyon-nagyon elhanyagoltunk titeket. Elnézéseteket kérjük! Főleg a versenyzőktől, akik a kedvünkért alkottak egy-egy pályaművet, mi pedig még nem értékeltük a munkáikat, de ami késik, nem múlik! Igyekszünk mihamarabb végezni ezzel a feladattal (ami egyben szórakozás is a részemről), de sajnos túlságosan leköt az iskola, ahol átlagosan 7-8-9 óráim vannak, plusz két osztálytánc próba és a keringőpróba. Átlagban négy fél hét között érek haza minden nap, így nem túl könnyű az oldalra is némi időt szentelni. Sajnos, pedig nagyon szeretem szerkeszteni.
De nem is panaszkodok tovább, inkább jöjjön egy rövidebb frissecske, amihez már hetek óta gyűjtögettem az anyagot, de nem volt időm elkészíteni. Így arra jutottam, sokkal jobb, ha több részletben töltök fel keveset, de sűrűn, mint ritkán, de sokat. Nem igaz? Főleg, hogy nektek sincs már annyi időtök, hogy órákig egy-egy frissünket olvassátok. De azért tekintettel arra, hogy a hétvége, itt van a nyakunkon, illetve arra is, hogy milyen hosszú volt a kihagyásunk, ma azért kicsit hosszabbat kaptok. =)
„Inkább csak kínomban kacagok,
Megvetve ezt a sok kacatot,
Mi szívem űzi, kínozza kegyetlen.
S bár tudom, nem én vagyok az egyetlen,
Kit mérgez a magány, a kétség,
Múltjában vérző ezer seb-vétség.”
/Nanó: Gondolat-kavalkád/
„Élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadó nélkül.” Isten éltessen, Vius!
„A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tűn elő.
(...)
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.”
/Mihai Eminescu/
„A természet maga a megtestesült harmónia, a természet egy ritmikus szimfónia.” Nanó visszatér =)
 Sziasztok!
Újra itt vagyok én is, már hiányzott az oldal és az, hogy frisselhessek. De vége az agárdi nyaralásnak a lányokkal – ami egyszerre rossz is, mert hiányoznak, másfelől, ilyen okok miatt meg jó… de azért jó lenne visszamenni.
Borzalmas vagyok, már régen aludnom kellene, de nem jött álom a szememre, így arra jutottam, hogy készítek nektek egy rövidebb frisst. Igen, így hajnali kettő tájékán. Az imént írtam egy négy oldalas kritikát, persze, megint nem a kritikaíró projektbe küldött munkákról, és nem is a versenynovellákról. Az utóbbi időben minden nap 4-5 oldalnyi véleményekkel illetek egy-egy munkát, de sajnos sosem azokat, amelyeket kellene, mert elvállaltam. De ígérem, hogy a mai nap folyamán – valamikor délután – már nekilátok a kötelezettségeimnek is.
„Ne mondj nekem semmit, hiszen elhiszem,
A kereszted meg helyetted elviszem.
Igyál egy kört, aztán rúgj belém megint,
Védve téged véres kezem majd legyint…”
Nanó: Önnön kényszereim
Frissenet vasárnap
 Sziasztok!
Nem készültem nagy frissel, és tekintve, hogy mindjárt hajali kettő, lassan megyek is aludni. De sikerült egy kevés frisst összekaparnom, de most több saját dolog lesz :)
Remélem, minél többen néztetek tüzijátékot! Én ugyan lemaradtam róla, mert épp egy sorozatra csorgattam a nyálam... De biztosan szépek voltak mindenfelé ^^
“Az élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül.”
Démokritosz
„Ha egyszer elindultunk, az olyan, mintha már meg is érkeztünk volna…” Szeretünk, Drága! <3
Sos-sok szeretetttel gratulálunk Viusnak, akik felvettek az iskolába, és grafikát tanulhat!
Büszkék vagyunk rád:
Lena és Nanó
„Nem is életben maradni, hanem embernek maradni a fontos.” péntek
 Sziasztok!
Tudjuk, ismét volt egy hosszabb kihagyás a frissek terén, de sajnos az utóbbi időben mi már csak ilyenek voltunk, reméljük, sikerül lassan megváltoztatni ezt a borzalmas szokásunkat, és ismét napi szinten lephetünk meg titeket mindenféle különlegességgel. Bár most is csak azért van időm erre, mert kilakkoztam a körmöm, és addig netezek, amíg megszárad. Utána irány a legközelebbi Zara, hogy megvegyem álmaim piros magassarkúját. Már hónapok óta vágyom egyre, mert egyelőre csak egy selyem koktélruhához való van nekem ebből a színből. =) Na, de nem akarok libának tűnni, hogy ilyenekről fecsegek, hiszen ez egyáltalán nem fontos, úgyhogy beszélek egy kicsit valami másról is: a verseimről. Az utóbbi időben kicsit meginogtam, hogy vajon tényleg tudok-e jó verset írni, hogy vajon mennyire megy ez az egész „költészesdi”, úgyhogy a mai frissben elárasztalak titeket jó sok versemmel, amiket eddig még nem töltöttem fel, és csak reménykedni tudok abban, hogy kapok tőletek akár pozitív, akár negatív visszajelzéseket. =)
„Újabb reggel, jő vele egy újabb mosoly,
Nekem már régóta mindegy, csak ne okolj.
Azzal főleg soha, ami tényleg igaz,
Hogy lelkemben nem él már rég semmi vigasz.”
Nanó: Hajnali remény
Újra itt hétfő
 Sziasztok!
Elnézést, de amikor volt időnk az oldalra a versennyel foglalkozunk, úgyhogy ennek tudható be a frisskimaradás. Bocsánat érte, de annyira sokkolt minket is, hogy ilyen gyorsan összegyűltek a versenyzőink, hogy nem győztük figyelni és adminisztrálni a jelentkezéseket.
Végeredményben tizenhárom helyett tizenégy jelentkezőt köszönthetünk a versenyben. Ealynn-nek ma este fogjuk küldeni a kártyáját. :)
Most viszont következzena friss. Van benne egy kis saját, egy kis gyűjtés, úgyhogy remélem, tetszeni fog nektek ^^
“Fájdalmas a vereség, de még fájdalmasabb, ha nem a legjobb formádat adtad!”
Andrew Matthews
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
» 
# 
# 
# 
